A MAGYAR EVANGÉLIUMI KERESZTYÉN DIÁKSZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA
A 2009. február 7-i Közgyűlés által elfogadva
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK:
1. Az egyesület magyar neve: Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (továbbiakban: Diákszövetség). Az egyesület rövid neve: MEKDSZ.
2. Az egyesület angol neve: Hungarian Fellowship of Evangelical Students.
3. A Diákszövetség az 1910-1949-ig működött Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség jogfolytonos utódjának tekinti magát.
4. A Diákszövetség székhelye: Budapest, Kende utca 7. III. em. 9., H-1111 Magyarország.
5. A Diákszövetség tevékenysége Magyarország egész területére kiterjed.
II. A DIÁKSZÖVETSÉG CÉLJAI:
1. A Diákszövetség célja, hogy tagjai és más, felsőoktatási intézményekben tanuló hívő keresztyén diákok ismereteik bővülésével párhuzamosan növekedjenek Isten megismerésében, Jézus Krisztussal való személyes kapcsolatuk mélyüljön el a Biblia tanulmányozása, az imádság és a közösség gyakorlása által, személyes és szakmai életükben ismerjék fel, alkalmazzák, vállalják fel és nyíltan képviseljék a bibliai alapelveket.
2. A Diákszövetség célja, hogy tagjai és más, felsőoktatási intézményekben tanuló hívő keresztyén diákok szánják oda életüket az evangélium üzenetének nem hívő társaikkal való megosztására, hogy őket a Jézus Krisztusban való hitre vezessék és az Ő szolgálatára megnyerjék.
3. A Diákszövetség célja, hogy tagjai és más, felsőoktatási intézményekben tanuló hívő keresztyén diákok legyenek készek az Isten világméretű missziójában való részvételre.
4. A Diákszövetség – az előző pontokban meghatározottak szellemében – a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló közhasznú, nevelési és oktatási, képességfejlesztő, kulturális, ifjúságvédelmi, környezetvédelmi és a határokon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységet, valamint a fentiekkel összefüggő ismeretterjesztést végez a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997 évi CLVI. törvény 26 § c. 4., 5. és 13. bekezdései szerint.
III. A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI:
1. A Diákszövetség céljainak megvalósítása érdekében segíti helyi diákkörök és bibliakörök (továbbiakban: helyi diákkör) létrehozását és fejlődését. A diákkörökkel való kapcsolattartás módjait a Vezetőség határozza meg.
2. A Diákszövetség céljainak megvalósítása érdekében konferenciákat, előadásokat, tanfolyamokat, táborokat rendez.
3. A Diákszövetség céljainak megvalósítása érdekében lapot, kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet.
4. A Diákszövetség céljainak megvalósítása érdekében együttműködik más országok hasonló célú szervezeteivel, hasonló célú magyarországi illetve más szervezetekkel.
5. A Diákszövetség céljainak megvalósítása érdekében ösztöndíjakat adhat, pályázatokat írhat ki. A Diákszövetség által kiírt pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek figyelembe vételével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). A színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
6. A Diákszövetség céljainak megvalósítása érdekében pályázatokon vesz részt.
7. A Diákszövetség céljainak megvalósítása érdekében a hozzá beérkezett támogatási kérelmeket Vezetősége által érdemben elbírálja. A Vezetőség e jogát átruházhatja.
8. A Diákszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem fogad el.
IV. A DIÁKSZÖVETSÉG HITVALLÁSA:
A Diákszövetség hitvallása a keresztyénség alapvető, a Szentírásban kijelentett igazságait foglalja magában a következők szerint:
1. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek három-egy Isten.
2. Isten kizárólagos ura a teremtésnek, a kijelentésnek, a megváltásnak és az utolsó ítéletnek.
3. A Szentírás Istentől ihletett és eredeti formájában teljesen megbízható, legfőbb tekintély az igazság, a hit és az életvitel minden kérdésében.
4. Az emberiség a bűnbeesés óta egyetemesen bűnös, ezért Isten haragja és ítélete van rajta.
5. Az Úr Jézus Krisztus Isten testet öltött Fia, tökéletes Isten, Szentlélektől fogant, szűztől született, valóságos és bűntelen ember volt, kereszthalált halt, feltámadt, mennynek és földnek ura.
6. A bűnből és a büntetés alól egyedül Jézus Krisztus válthat meg, aki egyszer és mindenkorra érvényes áldozati halálában minket képviselt és helyettesített.
7. A megigazulás Isten meg nem érdemelt kegyelme, amelyben a bűnös elnyeri minden bűnének bocsánatát, és Isten neki tulajdonítja Krisztus igazságát. Mindez egyedül hit által nyerhető el.
8. Egyedül a Szentlélek képes meggyőzni az embert bűnösségéről. Jelenléte által formálódik az ujjászületett ember Krisztushoz hasonlóvá, ő teszi alkalmassá a világban való bizonyságtételre.
9. Az egy, szent, egyetemes Egyház Krisztus teste, amelyhez minden hívő tartozik.
10. Jézus Krisztus személyesen visszajön és végső ítéletet tart.
V. A DIÁKSZÖVETSÉG KAPCSOLATAI:
1. A Diákszövetség kapcsolatai a keresztyén gyülekezetekkel
A Diákszövetség nem gyülekezet, nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, de a hitvallás szellemében testvéri kapcsolatot kíván fenntartani minden bibliai alapokon álló gyülekezettel. Tagjait buzdítja arra, hogy csatlakozzanak egy gyülekezethez, és aktívan vegyenek részt annak életében.
2. A Diákszövetség kapcsolatai a felsőoktatási intézményekkel
Az egyetemi autonómia tiszteletben tartása mellett a Diákszövetség támogatja helyi diákkörök felsőoktatási intézményi keretek között történő létrehozását és működését, figyelembe véve különösen a Lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának rendelkezéseit.
A Diákszövetség a helyi diákkörök megkeresésére segítséget nyújt a diákkör legális működési feltételeinek megteremtéséhez, a hallgatók vallási meggyőződésének kifejezésre juttatásához való joguk érvényesítéséhez, valamint a diákkör létrehozásának, működésének akadályozása esetén a Diákszövetség segíti a hallgatói érdekérvényesítést.
A fenti célok elérése érdekében a Diákszövetség párbeszédet kezdeményez a felsőoktatási intézmény illetékes vezető szervével/szenátusával.
3. A MEKDSZ kapcsolatai a diákkörökkel
A diákkörök önálló szervezetek, melyek munkáját a MEKDSZ, mint szervezet tanácsadással, képzéssel segíti, de közvetlenül nem irányítja azokat. A MEKDSZ tagjai nem a diákkörök, hanem természetes személyek.
VI. A DIÁKSZÖVETSÉG TAGJAI ÉS TÁMOGATÓI:
1. A Diákszövetséggel hivatalos formában kapcsolatot tartó személyek tagok vagy támogatók lehetnek.
1. A tagok, élethelyzetüknek megfelelően diák vagy szenior tagok lehetnek.
2. A támogatók – írásos hozzájárulásuk alapján – nevesített, illetve névtelen támogatók lehetnek.
2. A Diákszövetség diák tagja lehet mindenki, akinek felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos hallgatói jogviszonya van; és aki a Diákszövetség céljait, hitvallását és alapszabályát elfogadja; és ezt a Belépési Nyilatkozat aláírásával igazolja.
3. A Diákszövetség szenior tagjai általában a felsőoktatási tanulmányaikat befejezők lehetnek.
3.1 Mindenki, aki korábban a Diákszövetség diák tagja volt és tanulmányait befejezte, jogfolytonos módon szenior tagokká válnak, amennyiben tagságukat folyamatos tagdíjfizetéssel fenntartják.
3.2 A Diákszövetség szenior tagja lehet továbbá bármely személy, aki a 18. életévét betöltötte, nincs nappali tagozatos hallgatói jogviszonya, és a Diákszövetség céljait, hitvallását és alapszabályát elfogadja és ezt a belépési nyilatkozat aláírásával igazolja, valamint tagfelvételüket a Diákszövetség két tagja támogatja.
4 A diákszövetség a tagokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kizárólag a kapcsolattartáshoz szükséges adatok szerepelnek.
5 A Diákszövetség nevesített támogatói mindazok a természetes és jogi személyek, amelyek az adott naptári évben legalább egy alkalommal pénzbeli, vagy pénzben meghatározható természetbeni adományt biztosítottak a Diákszövetség részére, tagsági viszonyuktól függetlenül, és adataik nyilvántartásához írásban hozzájárultak. A Diákszövetség a mindenkor érvényes adatvédelmi és adó-jogszabályoknak megfelelően ad ki igazolást a befizetett vagy juttatott adományokról.
VII. A TAGOK JOGAI, KÖTELESSÉGEI, ILLETVE A TAGSÁG LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZŰNÉSE:
1. A Tagok jogai:
1.1. A Tag jogosult a Diákszövetség rendezvényein, tevékenységeiben, illetve Közgyűlésén részt venni.
1.2. A Tag a Diákszövetség szerveibe megválasztható. A Tag a Diákszövetség Közgyűlésén szavazati és választási joggal rendelkezik, mely jogot kizárólag személyesen gyakorolhat.
1.3. A Tag jogosult a Diákszövetség Közgyűlésén, vagy azt megelőzően a vezetőségi tagok, a felügyelő bizottsági tagok és a diákszövetség elnökének személyére javaslatot tenni.
1.4. A Tag jogosult a Diákszövetség működésével kapcsolatos információkhoz hozzájutni, a működéssel kapcsolatban véleményét megfogalmazni, a működéssel kapcsolatban kezdeményezéseket tenni.
1.5. A Tag jogosult igénybe venni a csak tagok számára nyújtott támogatásokat.
1.6. A Tag jogosult más személyek tagfelvételét támogatni a VI.3.2. pontban foglaltaknak megfelelően.
2. A Tagok kötelességei:
2.1. A Tag aktívan közreműködik a Diákszövetség céljainak megvalósításában.
2.2. A Tag betartja a Diákszövetség Alapszabályát és a Közgyűlés határozatait.
2.3. A Tag a Diákszövetség iránti elkötelezettsége kinyilvánításaként éves tagsági díjat fizet.
3. A tagdíj.
3.1. A tagdíj mértékét úgy kell megállapítani, hogy az, amellett, hogy kifejezi a Diákszövetséghez való tartozás értékét, nem ró túlzott terhet a diák tagokra.
3.2. A tagsági díj összegét nem lehet szolgáltatások értékéhez kötni, vagy azokkal összevetni.
3.3. A tagsági díj összegét, befizetésének módjait a Diákszövetség Vezetősége évenként, a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig határozza meg.
3.4. A tagdíjfizetés határideje a tárgyév január 31-e. A tagsági díj meg nem fizetése esetén a VII.4.3. szakasz rendelkezései az irányadók.
4. A tagsági viszony létrejötte, felfüggesztése és megszűnése.
4.1. A tagsági viszony a Belépési Nyilatkozat aláírásával, a nyilvántartáshoz szükséges adatok megadásával és az első naptári évre vonatkozó tagdíj befizetésével jön létre.
4.2. A tagsági viszony a tagdíj évenkénti befizetésével hosszabbítható meg.
4.3. A tagsági viszony felfüggesztésre kerül, ha a tag éves tagdíját január 31-ig nem fizeti meg. Amennyiben erre az adott naptári év december 31. napjáig írásos felszólítás ellenére sem kerül sor, a tagsági viszony megszűnik. A felfüggesztett tagsági viszonyú tag nem gyakorolhatja a VII.1. pontban felsorolt jogait.
4.4. A tagsági viszony megszűnik:
4.4.1. A VII.4.3. pontban említett módon.
4.4.2. Ha arról a Tag lemond és ezt a Diákszövetség Vezetőségével, az ok megadásával vagy anélkül, írásban közli.
4.4.3. A tagsági viszony megszűnik, ha a tagot a Diákszövetség Vezetősége méltatlan, a Diákszövetség céljaihoz és hitvallásához nem illő magatartása miatt kizárja. A kizárásról a Diákszövetség Vezetősége csak azután dönthet, hogy az érintett tagnak az adott ügyben történő meghallgatására lehetőséget nyújtott.
4.4.4. A tagsági viszony megszűnik a tag elhalálozása esetén.
5. A Diákszövetség tagsági körén kívüliek jogai:
5.1. A Diákszövetség közhasznú szolgáltatásaiból a Diákszövetség tagi körén kívüliek is részesülhetnek.
5.2. A Diákszövetség tagi körén kívüli személyek a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény értelmében betekinthetnek a Diákszövetség hivatalos dokumentumaiba.
VIII. A DIÁKSZÖVETSÉG SZERVEZETE:
A Diákszövetség munkáját az alábbi szervezeti keretek között végzi:
1. Közgyűlés
2. Vezetőség
3. Felügyelő Bizottság
4. Tisztségviselők
1. Közgyűlés
A Közgyűlés a Diákszövetség legfőbb döntéshozó szerve.
1.1. A Közgyűlés üléseit szükség szerint, de legalább évenként egyszer tartja. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, de azon kizárólag a Tagok szavazhatnak.
1.2. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a nyilvántartott Tagok legalább 50%-a + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt változatlan napirenddel, új – előre közölt – időpontban megismételt ülés a megjelent Tagok számára való tekintet nélkül határozatképes.
1.3. A Közgyűlés üléseinek összehívása az Elnök feladata. Az Elnök 30 napon belül köteles Közgyűlést összehívni akkor, ha erre Vezetőségi vagy Felügyelő Bizottsági Határozat szólítja fel, ha ennek nem tesz eleget, a VIII. 3.4. pont előírásai az irányadóak A Közgyűlés üléseire vonatkozó meghívót írásban, az ülést legalább 20 nappal megelőzően, egyszerű postai küldeményként feladva, a napirend, az ülés helyének és időpontjának megadása mellett, valamennyi tag részére meg kell küldeni. A Közgyűlés napirendjét az Elnök állapítja meg, ennek során azonban köteles napirendre tűzni minden olyan pontot, amelynek napirendre tűzésére a Közgyűlés időpontját legalább 45 nappal megelőzően Vezetőségi Határozat, Felügyelő Bizottsági Határozat vagy legalább 20 Rendes Tag írásban beadott javaslata kötelezi. Amennyiben az előzőek szerinti feltételekkel benyújtott napirendi javaslat 45 napon belül érkezik meg, a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirendre vételről.
1.4. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, vagy -kétharmados döntésekben és személyi kérdésekben- titkos szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Az Alapszabály módosítására valamint a 1.5.8 pontban felsorolt javaslatok elfogadásához az érvényes szavazatot leadók két harmados többsége szükséges.
1.5. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1.5.1. Az Alapszabály megállapítása, valamint annak módosítása.
1.5.2. A Vezetőség diák és szenior tagjainak megválasztása illetve felmentése.
1.5.3. Az Elnök megválasztása illetve felmentése.
1.5.4. A Vezetőség által kiválasztott Főtitkár személyének jóváhagyása vagy elutasítása, illetve a hivatalban lévő Főtitkár felmentése.
1.5.5. Döntés a Diákszövetség éves beszámolójának, valamint költségvetésének jóváhagyásáról, az erre vonatkozó javaslatot az Elnök terjeszti elő.
1.5.6. Döntés a Diákszövetség a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997 évi CLVI. törvény 19 § 1. bekezdése szerinti közhasznúsági jelentésének elfogadásáról, amelyre vonatkozó javaslatot az Elnök terjeszti elő. A Diákszövetség közhasznúsági jelentésének tartalmaznia kell a Diákszövetség számviteli beszámolóját (ez azonban nem érinti az éves beszámoló készítésének, valamint letétbehelyezési és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok betartásának kötelezettségét); a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kissebségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
1.5.7. A Vezetőség éves beszámolóinak megvitatása és jóváhagyása.
1.5.8. Döntés a Diákszövetség feloszlására illetve más egyesülettel való egyesülésére, illetve egyesületek szövetségéhez való csatlakozására vagy kiválására irányuló határozati javaslat elfogadásáról.
1.5.9. A Diákszövetség Felügyelő Bizottságának megválasztása, a Felügyelő Bizottság tagjainak javadalmazása, visszahívása.
1.6. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
2. Vezetőség
A Diákszövetség Vezetősége 12 tagú, a két tisztségviselőből valamint 5 szenior és 5 diák tagból áll. A tisztségviselők mandátuma 3 évre, a Szenior Vezetőségi Tagoké 2 évre, a Diák Vezetőségi Tagoké egy évre szól. A Vezetőség a Közgyűlések között irányítja a Diákszövetség munkáját. Javaslatot tesz az Elnöknek a munkáltatói jogkör gyakorlására (munkatársak alkalmazása, javadalmazása, elbocsátása stb.). Javaslatokat dolgoz ki az Alapszabály módosítására, határozatot fogad el ezen módosításoknak a Közgyűlés napirendjére tűzéséről. A Diákszövetség Vezetősége koordinálja a Diákszövetség nemzetközi kapcsolatait. A Diákszövetség Vezetősége határozatokat hoz a Diákszövetség céljainak elérése érdekében követendő, a munkatársak közreműködésével kialakított stratégiára és az ezzel kapcsolatos jelentősebb konkrét intézkedésekre vonatkozóan, felügyeli ezek végrehajtását. A Diákszövetség Vezetősége meghatározza a Diákszövetség éves beszámolóját és éves közhasznúsági jelentését. A Diákszövetség Vezetősége vizsgálatot folytat és határozatot hoz tagok kizárása ügyében. A Diákszövetség Vezetősége a következő ügyrend szerint működik:
2.1. A Vezetőség üléseit szükség szerint, de legalább évenként egyszer tartja. A Vezetőség ülései nyilvánosak, kivéve azt a Vezetőségi Ülést, melyet a Vezetőség legalább 2/3-os többséggel zárt üléssé nyilvánított, de azon kizárólag a Vezetőség Tagjai szavazhatnak. A Vezetőség zárt ülés esetén is dönthet úgy, hogy azon megnevezett nem vezetőségi tagok is részt vehetnek.
2.2. A Vezetőség ülése akkor határozatképes, ha azon a Vezetőségi Tagok legalább 50%-a + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt változatlan napirenddel, új - előre közölt - időpontban megismételt ülés a megjelent Vezetőségi Tagok számára való tekintet nélkül határozatképes.
2.3. A Vezetőség üléseinek összehívása az Elnök feladata. Az Elnök 30 napon belül köteles Vezetőségi Ülést összehívni akkor, ha erre Vezetőségi vagy Felügyelő Bizottsági Határozat szólítja fel, ellenkező esetben a VIII. 3.4. pont előírásai az irányadóak. A Vezetőség üléseire vonatkozó meghívót írásban, az ülést legalább egy héttel megelőzően a napirend, az ülés helyének és időpontjának megadása mellett, valamennyi Vezetőségi Tag részére meg kell küldeni. A Vezetőség ülésének napirendjét az Elnök állapítja meg, ennek során azonban köteles napirendre tűzni minden olyan pontot, amelynek napirendre tűzésére a Vezetőség ülésének időpontját legalább 20 nappal megelőzően legalább 3 Vezetőségi Tag írásban beadott javaslata vagy Felügyelő Bizottsági Határozat kéri fel.
2.4. A Vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg, amennyiben erről az Alapszabály eltérően nem rendelkezik. Személyi kérdésekben az Elnök titkos szavazást rendelhet el. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Ha a szavazategyenlőség titkos szavazás eredményeként áll elő, a szavazást meg kell ismételni. Az Alapszabály módosítására valamint a Diákszövetség feloszlására illetve más egyesülettel való egyesülésére irányuló határozati javaslat elfogadásához az érvényes szavazatot leadók szavazatainak kétharmados többsége szükséges.
2.5. A Vezetőség ügyrendjét a fentiekben nem szabályozott kérdésekben saját maga határozhatja meg illetve egészítheti ki, de csak olymódon, hogy az ügyrend nem lehet ellentétes ezzel az Alapszabállyal.
2.6. A Vezetőség tagjainak jelölésekor figyelembe kell venni a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997 évi CLVI. törvény 8.§(2) és 9.§-ában részletezett összeférhetetlenségi szabályokat.
2.7. A Diákszövetség éves tagdíját a Vezetőség a megelőző év december 15. napjáig köteles meghatározni, és a döntést követően a tagságot tájékoztatni.
2.8. A Vezetőségbe megválasztható a Diákszövetség bármely érvényes tagi viszonnyal rendelkező diák, illetve szenior tagja. A Vezetőség tagjai korlátozás nélkül újraválszthatók.
3. Felügyelő Bizottság
A Diákszövetség Közgyűlése - a Diákszövetség működése és gazdálkodása ellenőrzése céljából, a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997 évi CLVI. törvény 10 § 1. bekezdése szerint - 3 tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. A Felügyelő Bizottság tagjainak mandátuma 5 (öt) évre szól. A Felügyelő Bizottság tagjai mandátumuk lejártakor újraválaszthatók.
3.1. A Felügyelő Bizottság tagjai
3.1.1. nem lehetnek olyan személyek, akik a Diákszövetség Vezetőség tagjai;
3.1.2. jelölésekor figyelembe kell venni a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997 évi CLVI. törvény 8.§(2) és 9.§-ában részletezett összeférhetetlenségi szabályokat.
3.1.3. a Diákszövetséggel a felügyelő bizottsági határozott időre szóló megbízatásukon kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak;
3.1.4. a Diákszövetség cél szerinti juttatásából - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Diákszövetség által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást - nem részesülnek, illetve
3.1.5. a 3.1.1.-3.1.4. pontban meghatározott személyeknek nem lehetnek hozzátartozói.
3.2. A Felügyelő Bizottság folyamatosan köteles a Diákszövetség működését, a törvényesség, a vonatkozó szabályok betartása, illetőleg a célszerű és hatékony gazdálkodás, a hitvallásban és a célokban meghatározott elveknek való megfelelés, valamint a Diákszövetség jó hírnevének megőrzése érdekében ellenőrizni. A Felügyelő Bizottság jogosult a Diákszövetség gazdálkodási kérdéseiben is véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni. Ennek során a tisztségviselőktől jelentést, a Diákszövetség munkavállalóitól a Főtitkár tájékoztatása mellett tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Diákszövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság tagja a Diákszövetség Vezetőségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály így rendelkezik.
3.3. A Felügyelő Bizottság köteles a Diákszövetség Elnökét tájékoztatni és Vezetőségi Ülést illetve Közgyűlést kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
3.3.1. a Diákszövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Diákszövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé;
3.3.2. a tisztségviselők felelősségét megalapozó, a 3.3.1. pontban meghatározott körbe tartozó tény merült fel.
3.4. Amennyiben az Elnök a Vezetőségi Ülést illetve Közgyűlést a számára erre az Alapszabályban előírt határidőn belül nem hívta össze, akkor a Felügyelő Bizottság jogosult a Vezetőségi Ülést illetve Közgyűlést maga is összehívni.
3.5. Amennyiben a Diákszövetség Vezetősége illetve Közgyűlése a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
3.6. A Felügyelő Bizottság tagjai sorából - a bizottság képviseletének ellátása céljából - első ülésén elnököt választ.
3.7. A Felügyelő Bizottság a következő ügyrend szerint működik:
3.7.1. A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évenként egyszer tartja. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, azonban a Felügyelő Bizottság két tagjának indítványára zárt ülést kell elrendelni. A Felügyelő Bizottság ülésein kizárólag a Felügyelő Bizottság Tagjai rendelkeznek szavazati joggal.
3.7.2. A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a Felügyelő Bizottság mindhárom tagja jelen van. A határozatképtelenség miatt változatlan napirenddel, új - előre közölt - időpontban megismételt ülés akkor határozatképes, ha azon Felügyelő Bizottság legalább két tagja jelen van.
3.7.3. A Felügyelő Bizottság üléseinek összehívása a Felügyelő Bizottság Elnökének a feladata. A Felügyelő Bizottság első ülését a Diákszövetség Elnöke hívja össze, és azon ő elnököl. A Felügyelő Bizottság Elnöke 30 napon belül köteles Felügyelő Bizottsági Ülést összehívni akkor, ha erre Felügyelő Bizottsági Határozat vagy a Felügyelő Bizottság legalább két tagja szólítja fel. A Felügyelő Bizottság üléseire vonatkozó meghívót írásban, az ülést legalább egy héttel megelőzően, a napirend, az ülés helyének és időpontjának megadása mellett, valamennyi Felügyelő Bizottsági Tag részére meg kell küldeni. A Felügyelő Bizottság ülésének napirendjét a Felügyelő Bizottság Elnöke állapítja meg, ennek során azonban köteles napirendre tűzni minden olyan pontot, amelynek napirendre tűzésére a Felügyelő Bizottság ülésének időpontját legalább 15 nappal megelőzően valamelyik Felügyelő Bizottsági Tag írásban beadott javaslata kéri fel.
3.7.4. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg, amennyiben erről az Alapszabály eltérően nem rendelkezik. Személyi kérdésekben az Elnök titkos szavazást rendelhet el. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Ha a szavazategyenlőség titkos szavazás során történik, a szavazást meg kell ismételni. Az Alapszabály módosításával valamint a Diákszövetség feloszlásával illetve más egyesülettel való egyesülésével foglalkozó felügyelő bizottsági határozati javaslat elfogadásához egyhangú szavazat szükséges.
3.7.5. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét a fentiekben nem szabályozott kérdésekben (pl. az ellenőrzés ütemezése, az egyes feladatok felelőseinek meghatározása, stb.) saját maga határozhatja meg illetve egészítheti ki, de csak olymódon, hogy az ügyrend nem lehet ellentétes ezzel az Alapszabállyal.
4.Tisztségviselők
A Diákszövetség vezető tisztségviselői a Vezetőség tagjai és a Felügyelő Bizottság tagjai. Az Elnököt a Diákszövetség Közgyűlése 3 éves időtartamra választja meg. A vezetőség tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és az Elnök korlátlanul újraválaszthatók. A Főtitkárt a Vezetőség javaslata alapján, a Közgyűlés jóváhagyását követően három évre nevezi ki az Elnök. A tisztségviselők közül az Elnök és a Főtitkár hatás- és feladatköre a következő:
A. Elnök
1.1. Az Elnök képviseli a Diákszövetséget, képviseleti jogát egyedi esetben átadhatja más Vezetőségi tagnak.
1.2. Az Elnök irányítja a Vezetőség munkáját, elnököl a Vezetőség Ülésein, felelős a Vezetőség Határozatainak végrehajtásáért illetve végrehajtatásáért.
1.3. Az Elnök felelős a Közgyűlés Határozatainak végrehajtásáért illetve végrehajtatásáért.
1.4. Az Elnök felelős a Közgyűlés valamint a Vezetőség Üléseinek jelen Alapszabályban rögzítettek szerinti összehívásáért.
1.5. Az Elnök a Vezetőséggel egyetértésben gyakorolja a munkáltatói jogkört.
1.6. Elnöknek az a személy választható, aki legalább három éve tagja a Diákszövetségnek.
1.7. Az Elnök jelölésekor figyelembe kell venni a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 8.§(2) és 9.§-ában részletezett összeférhetetlenségi szabályokat.
B. Főtitkár
2.1. A Főtitkár vezeti a Diákszövetségben folyó munkát, irányítja a Diákszövetség alkalmazottainak munkáját, közvetít a Vezetőség és a Diákszövetség alkalmazottai között.
2.2. A Főtitkár helyettesíti az Elnököt annak akadályoztatása esetén.
2.3. A Főtitkárt akadályoztatása esetén az Elnök, vagy egyes esetekben, írásos meghatalmazás alapján a Vezetőség egy tagja helyettesíti.
2.4 A Főtitkár a Diákszövetség munkájáról jelentést tesz a Közgyűlés illetve a Diákszövetség Vezetősége előtt.
2.5. A Főtitkár gondoskodik az Alapszabály egyéb fejezeteiben, különösen a IX. fejezetben rögzített főtitkári feladatok elvégzéséről is.
2.6. A Főtitkár jelölésekor figyelembe kell venni a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8.§ (2) és 9.§-ában részletezett összeférhetetlenségi szabályokat.
5. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése:
1. Írásos lemondással az a lemondás indokának megjelölésével vagy anélkül.
2. Felmentéssel: a vezető tisztségviselő felmenthető neki felróható és fel nem róható okból. A vezető tisztségviselő neki felróható okból felmenthető különösen méltatlanság, a Diákszövetség céljaihoz és hitvallásához nem illő magatartás, súlyos kötelezettségszegés következtében. A vezető tisztségviselő felmenthető, ha neki fel nem róható okból nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek. A vezető tisztségviselő felmentését bármely tag vagy vezető tisztségviselő kezdeményezheti, felmentési okra vonatkozó kijelentést bárki tehet. A vezető tisztségviselő felmentéséről a Közgyűlés határoz a jelenlévő tagok kétharmados többségével.
3. A megbízatási idő leteltével.
4. A vezető tisztségviselő halálával.
5. Összeférhetetlenség megállapításával: A vezető tisztségviselő köteles 30 napon belül a vele szemben fennálló-keletkező-, a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8. § (2) és 9 §-ában részletezett összeférhetetlenségi okot megszüntetni. Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig a vezető tisztségviselő jogait nem gyakorolhatja. Ha a vezető tisztségviselő nem tesz eleget összeférhetetlenségi kötelezettségének, az összeférhetetlenség kimondásáról a Közgyűlés határoz a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatával. Az összeférhetetlenségi eljárást bármely tag vagy vezető tisztségviselő kezdeményezheti, vezető tisztségviselői összeférhetetlenségre vonatkozó kijelentést bárki tehet.)
Az 1.,2.,4.,5. pontokban meghatározott megszűnési okok esetén az Elnök, akadályoztatása esetén a Főtitkár, a megszűnési ok felmerülésétől vagy a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az Alapszabály VIII. fejezetének 1.3. pontjában meghatározott rendelkezések szerint köteles a Közgyűlés összehívásáról intézkedni.
A 2. pont esetén a Közgyűlés köteles meghallgatni az érintett vezető tisztségviselőt.
IX. HATÁROZATOK ÉS NYILVÁNOSSÁG
1. A Főtitkár gondoskodik a Diákszövetség Közgyűlésén valamint Vezetőségi Ülésein hozott döntések összegyűjtéséről a Határozatok Tárában, melyből ki kell, hogy derüljön e döntések tartalma, időpontja, hatálya és a támogatók/ellenzők aránya és nyílt szavazás esetén személye is.
2. A Főtitkár gondoskodik ezen döntéseknek az érintettekkel igazolható módon történő közléséről.
3. A Főtitkár gondoskodik ezen döntések nyilvánosságra hozataláról a Diákszövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, legalább a döntés meghozatalát követő első munkanaptól számított 30 napon át.
4. A Főtitkár gondoskodik arról, hogy a Diákszövetség működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthessen a Diákszövetség székhelyén rendes munkaidőben, előre megbeszélt időpontban. A zárt ülések irataiba csak az Elnök külön engedélyével lehet betekinteni.
5. A Főtitkár a Diákszövetség működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról és pénzügyi helyzetéről a Diákszövetség időszakos kiadványaiban tájékoztatja a nyilvánosságot.
6. A Főtitkár gondoskodik az Alapszabályban meghatározott és a tagok számára biztosított joggyakorlás kereteinek, lehetőségeinek hirdetéséről.
X. A DIÁKSZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA
1. A Diákszövetség pénzügyi forrásai a tagdíjak, a tagok felajánlásai, tagok, magánszemélyek, gyülekezetek adományai, a pályázatokon elnyert támogatások és az esetleges gazdasági tevékenységből származó bevételek.
2. A Diákszövetség vagyonával a jogszabályok keretein belül, éves költségvetés alapján gazdálkodik, és erről számadást készít.
3. A Diákszövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a Diákszövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
4. Nem pénzbeli adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában pedig a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
5. A Diákszövetség - kizárólag az Alapszabályban foglalt céljai megvalósítása érdekében és azokat nem veszélyeztetve - a Közgyűlés előzetes felhatalmazása alapján vállalkozási tevékenységet folytathat, amely vállalkozási tevékenységből származó nyereségét azonban a Diákszövetség tagjai között nem oszthatja fel, hanem az Alapszabályban foglalt céljai megvalósítására visszaforgatja.
5.1. A Diákszövetség fentiek szerinti vállalkozása fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
5.2. A Diákszövetség az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
5.3. A Diákszövetség az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
5.4. A Diákszövetség a pályázatokért felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
5.5. A Diákszövetség bármely cél szerinti juttatását - az alapszabályban meghatározottak szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
6. A hatékony gazdálkodás érdekében, a MEKDSZ befektetheti ideiglenesen fel nem használt pénzeszközeit a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 16. és 17. paragrafusainak megfelelően. A befektetési ügyleteket a Közgyűlés által elfogadott Befektetési Szabályzat alapján az elnök és a főtitkár együttes rendelkezésével lehet végezni. A befektetési tevékenységről a vezetőség számára rendszeresen, a Közgyűlés számára évi egy alkalommal a Főtitkár beszámolni köteles.
7. A Diákszövetség bankszámlái felett az Elnök és a Főtitkár együttesen rendelkezik. Egyes esetekben a Főtitkár írásos meghatalmazással e jogát a Diákszövetség alkalmazottjára vagy vezetőségi tagjára átruházhatja.
XI. Záró rendelkezések
A Diákszövetség tevékenységét az Alkotmány keretei között, a törvényesség betartásával végzi. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályban lévő jogszabályokat, így mindenekelőtt a Polgári Törvénykönyvet, az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényt, a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997.évi CLVI. törvény rendelkezései - különösen a gazdálkodásra vonatkozó általános, a nyilvántartási, a beszámolási és az adománygyűjtési szabályok tekintetében, a gazdálkodás különös kérdéseiben pedig a Társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjéről szóló hatályos jogszabályokat - kell alkalmazni.
Kelt Budapesten, 2009. február 1. napján |