- Kata

Benke Katalin (szül.: Papp Katalin) vagyok. 1981. február 7-én születtem Kecskeméten. Itt nőttem fel, és Istennel is itt ismerkedtem meg. 1996 nyarán tértem meg egy vasárnapi istentiszteleten a református gyülekezetben. Amikor pályaválasztásra került a sor, sokat gondolkoztam és imádkoztam, hogy merre tovább. Szerettem a matematikát, a történelmet, érdekelt a gazdasági élet. Isten viszont a teológia felé vezetett, ami szintén érdekelt, csak túl nagy falatnak tűnt. Én azonban szerettem a kihívásokat, Isten is bíztatott, hát végül rászántam magam. És ezt azóta sem bántam meg, mert nagyon szeretem a teológiát, és szeretek az emberekkel foglalkozni, velük Istenről beszélni.

A MEKDSZ-szel közelebbi kapcsolatba egy barátnőmön, Pálóczi Ágin keresztül kerültem, akivel ugyanabba a gyülekezetbe jártunk Kecskeméten, és közben ő a TFK-s diákkört vezette. A lelkesedése bennem is felkeltette az érdeklődést, így amikor elhívott a közgázos diákkör egyik kirándulására, elmentem. Aztán jöttek a közös teázások, táborok, csendeshétvégék. Így rövidesen sok értékes embert ismertem meg itt, akiktől én is sokat tanultam. Őszinte, elkötelezett és bátor keresztyének, ráadásul igazán jó barátok!

A páromat, Benke Andrist is a MEKDSZ-ben ismertem meg kb. 3 éve. Azt hiszem, hogy vele, és a MEKDSZ-szel párhozamosan mélyült a kapcsolatom. Andrissal eleinte „csak” teológiai vitát folytattunk, közben barátok lettünk, végül egymásba szerettünk. Azonban sokáig külön városban éltünk. (Azt persze nem számoltuk, hogy hány kilométert is utaztunk emiatt, de biztos kitett néhány ezret.) Aztán amikor a káposztásmegyeri segédlelkészségem ideje alatt kiderült, hogy az egy városban élés sem elég nekünk, akkor úgy döntöttünk, hogy összeházasodunk. Ez idén májusban meg is történt, és remélem, hogy ezt a döntésemet sem fogom soha megbánni!
Az utazótitkári munka is nagy kihívást jelent számomra, de eddig élveztem. Remélem, hogy mások számára is legalább olyan sok áldást jelent majd az itteni szolgálatom, mint számomra!